Magyarország a béke szigetének tűnik, de egyáltalán nem az

Több mint 20 éve nem látott foglalkoztatottság, 2008 óta nem látott alacsony munkanélküliségi ráta. A számok alapján úgy tűnik, a magyar munkaerőpiac kezd magára találni a válság után, sőt fordulat történt – legalábbis a kormány értelmezése szerint. Ez azonban csak a nagyon törékeny látszat. A komoly növekmény mögött ugyanis jószerivel semmilyen reálfolyamat nincs, a kedvezőnek látszó számok mögött csaknem kizárólag a hihetetlen mértékben felfutó közmunka, és a magyarok exodus-szerű külföldi munkavállalása áll – valós gazdasági okok viszont nem. Sőt, a foglalkoztatottak számának növekedése könnyen megállhat, emellett pedig az ukrán válság is bekavarhat a jelenleg nagyon kedvezőnek látszó állapotba.

Magyarország maga mögött hagyja végre a rendszerváltás óta folyamatos munkaügyi depressziót, s ki tud lábalni az állástalanok tömeges megjelenése okozta lassan két évtizedes sokkból? Úgy fest, nagyon hosszú ideje nem látott esély nyílik erre most, hiszen – legalábbis a hivatalos európai és magyar adatok szerint – az elmúlt egy év alatt a közösségben Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A munkanélküliségi mutató alapján úgy tűnik, a gazdaságilag stabil, növekvő északi, nyugati uniós tengelyhez húzunk. Ez azonban aligha igaz, csak a törékeny látszat, ráadásul nagyon sok pénzbe is kerül. A kormányzati hurráoptimizmus eltúlzott, én sokkal óvatosabban fogalmaznék a jelenlegi környezetben – mondta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője.

A nagy kérdés ugyanis éppen az, hogyan is voltunk képesek ilyen mértékű javulásra egy év alatt, ha különböző elemzések, kommentárok szerint is visszafogott a magyar gazdaság válságból történő kilábalása, a nemzetközi statisztikákban csúszunk vissza, az államadósság nem akar csökkeni, Brüsszel szerint átmeneti lehet a nagyobb fellendülés. A további javulásnak pedig az szabhat esetleg gátat, hogy a kilátások sem rózsásak.

Rengeteg a közmunka

Az tény, hogy rengeteg a közmunkás. A KSH április végén publikált statisztikája szerint az idei első negyedévben csaknem 180 ezer közfoglalkoztatott volt – a kormány ezt a számot most tovább is szeretné növelni –, szembeni a tavalyi év hasonló időszakában mért nem egészen 65 ezer fős tömeggel. Vagyis volt egy 112 ezres növekedés a közmunkások számát illetően. A hatalmas közmunkás tömeg ugyanakkor nem fedi le teljes mértékben a foglalkoztatottság bővülését: az érettségizettek, illetve a felsőfokú végzettségűek körében is majdnem 100 ezerrel több a foglalkoztatott, mint egy éve – ez a csoport pedig minden bizonnyal nem a közmunkások táborát gyarapítja.

A közmunkaprogram felfutása, a költségvetési intézményeknél történő létszámbővülés, a magyarok nagyobb létszámú külföldi munkavállalása volt felelős a munkanélküliség csökkenéséért, a foglalkoztatottság növekedéséért, illetve a feldolgozóipar, különösen a járműipar volt az a terület, ahol jelentős fejlesztések történtek, és ennek meglett a munkaerő-piaci hatása is – fejtette ki Adler Judit.

Bár Adler szerint a 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós forrásokat is gőzerővel igyekszünk lehívni, és a mezőgazdaság számára is kedvező az időjárás, ám a járműipar területén befejeződtek a korábban megkezdett nagyobb beruházások, és az állami beruházások sem folytatódhatnak ilyen ütemben jövőre, mint most – így a közpénzekből megvalósuló fejlesztések komoly hatással vannak a munkaerő-piaci folyamatokra is.

Az Európai Bizottság (EB) szerint a gazdaság fehéredése és az ingázók számának emelkedése is hozzájárult valamelyest a foglalkoztatási mutatók bővüléséhez. Ugyanakkor a KSH statisztikái szerint a külföldi telephelyen dolgozók száma egy év alatt csak 2 ezerrel nőtt – 95 ezer főre –, ebben az számban minden bizonnyal az ingázók is megjelennek, a gazdaság fehéredésének pontos hatását a foglalkoztatottságra ugyanakkor minden bizonnyal nem lehet megmondani.

Adler szerint a közmunkaprogramokban részt vevők számát idén még magas szinten tartják, ám pénzügyileg ez igen drága megoldás, és a kormány is a költségvetés egyensúlyban tartásában érdekelt, így jövőre visszavághatják ezeket a programokat, ezt szerinte már korábban jelezte is a kabinet. A jelenlegi munkanélküliségi mutatók a kutató szerint egy igen ideális állapotot tükröznek, "a béke szigete vagyunk" jelenleg, ám nem tudni, hogy meddig. Az ukrajnai válság ugyanis már rányomja a bélyegét a nyugat-európai konjunktúramutatókra, ez pedig Magyarországon is éreztetheti a hatását, ugyanis a magyar gazdaság erőteljes kapcsolatban áll például a némettel.

A KSH a 2013-as év munkaerő-piaci folyamatait elemző összegzésében rámutatott, hogy a tavalyi foglalkoztatási bővülés (60 ezer fő) harmadáért volt felelős a közfoglalkoztatás, másik harmadáért a külföldi munkavállalás, másik harmadáért pedig a versenyszféra (az Index márciusi cikkében azonban rávilágított, hogy 2010 óta a magáncégeknél csak 3 százalékkal dolgoznak többen). Utóbbi területen különösen a járműiparnál volt megfigyelhető jelentős bővülés, itt tavaly 9 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. De jelentősebb bővülés volt megfigyelhető a gépgyártás, ipari gépgyártás, illetve az építőipar területén is a KSH adatai szerint.

A foglalkoztatottság bővülése ezekben a szektorokban azért is következhetett be, mivel 2013-ban 7 százalékkal nőttek a beruházások, és az említett területeken igencsak felfutottak a fejlesztések. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy minden bizonnyal az uniós fejlesztéseknek és kormányzati nagyberuházásoknak köszönhetően az építőiparban, illetve a szennyvízkezelés, vízellátás területén is kiemelkedően nőttek a beruházások.

Adler szerint a közmunkaprogramokban részt vevők számát idén még magas szinten tartják, ám pénzügyileg ez igen drága megoldás, és a kormány is a költségvetés egyensúlyban tartásában érdekelt, így jövőre visszavághatják ezeket a programokat, ezt szerinte már korábban jelezte is a kabinet. A jelenlegi munkanélküliségi mutatók a kutató szerint egy igen ideális állapotot tükröznek, "a béke szigete vagyunk" jelenleg, ám nem tudni, hogy meddig. Az ukrajnai válság ugyanis már rányomja a bélyegét a nyugat-európai konjunktúramutatókra, ez pedig Magyarországon is éreztetheti a hatását, ugyanis a magyar gazdaság erőteljes kapcsolatban áll például a némettel.

A KSH a 2013-as év munkaerő-piaci folyamatait elemző összegzésében rámutatott, hogy a tavalyi foglalkoztatási bővülés (60 ezer fő) harmadáért volt felelős a közfoglalkoztatás, másik harmadáért a külföldi munkavállalás, másik harmadáért pedig a versenyszféra (az Index márciusi cikkében azonban rávilágított, hogy 2010 óta a magáncégeknél csak 3 százalékkal dolgoznak többen). Utóbbi területen különösen a járműiparnál volt megfigyelhető jelentős bővülés, itt tavaly 9 százalékkal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. De jelentősebb bővülés volt megfigyelhető a gépgyártás, ipari gépgyártás, illetve az építőipar területén is a KSH adatai szerint.

A foglalkoztatottság bővülése ezekben a szektorokban azért is következhetett be, mivel 2013-ban 7 százalékkal nőttek a beruházások, és az említett területeken igencsak felfutottak a fejlesztések. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy minden bizonnyal az uniós fejlesztéseknek és kormányzati nagyberuházásoknak köszönhetően az építőiparban, illetve a szennyvízkezelés, vízellátás területén is kiemelkedően nőttek a beruházások.

Azt Adler szerint nem lehet mondani, hogy ennél jobb helyzet a munkaerőpiacon nem jöhet, nem lehet ugyanis pontosan előre jelezni, mennyi tőke érkezik az országba, ám a mostani körülményeket figyelembe véve belátható időn belül a munkanélküliségi, foglalkoztatottsági mutatók tekintetében Adler nem számít komolyabb változásra.

Korábban alig volt téli közmunka

"Én is körülbelül csak annyit tudok, amennyi a statisztikákból látszik, év vége felé, amikor már mikroadatokból lehet dolgozni, akkor lehet csak bővebbet mondani a foglalkoztatottság növekményének struktúráját tekintve" – mondta Köllő János, az MTA KRTKI tudományos tanácsadója.

A  korábban ugyanakkor úgy számolt, hogy 2010-2013 között a nem közmunkás-foglalkoztatottság növekedése évente 14-15 ezer fő lehetett ebben az időszakban. Az idei évben ugyanakkor Köllő szerint az látszik, hogy míg a korábbi években a téli közmunka szintje minimálisra csökkent, addig ez 2014-ben nem így történt, nem futottak ki a programok, ez pedig nagymértékben megnyomta a foglalkoztatottságot (emellett tavaly a külföldön nagyobb számban munkát vállaló magyarok is belejátszottak a növekedésbe).

Miről szólnak az adatok?
Az elmúlt 12 hónapban csak tíz ország tudta csökkenteni a munkanélküliséget, háromban stagnált, 15 tagállamban nőtt, illetve a 25 év alatti fiataloknál 6,8 százalékot, a nőknél 2,1 százalékot esett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta – mondta pár napja Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt miniszteri biztosa. A kormányzat, a végső számokat tekintve kétségkívül jó eredményeket produkál. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint Magyarország teljes szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája 2014. februárban 7,9 százalék volt, ami 3,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Magyarország ezzel a mutatóval egy igen impozáns társasághoz zárkózott fel: Hollandia, Svédország, Finnország, Észtország, Belgium vagy például Románia is hasonló mutatókkal büszkélkedhet. A 7,9 százalékos mutatóval ráadásul bőven az uniós átlag (10,5 százalék) alatt vagyunk, a válság sújtotta déli államok 17-27 százalékos munkanélküliségi mutatóiról nem is beszélve. (Mindeközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a foglalkoztatottság is 4 millió fő fölé kúszott, ez több mint 250 ezres javulást jelent a tavalyi első negyedévhez képest)

 

Forrás:http://hvg.hu/gazdasag/20140506_Magyarorszag_a_beke_szigetenek_tunik_de_e