Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.
Habermas: Magyarország távolabb került Európától
A szorosabb uniós együttműködés és egy európai alkotmány megalkotásának szükségességéről, valamint ennek korlátairól beszélt Jürgen Habermas az ELTE-n. A neves német filozófus úgy érzi, Magyarország mára sokkal távolabb került Európától, mint 1989-ben.
Az ELTE Jogi Karon nyitotta magyarországi látogatását Európa, Magyarország és egy nemzetek feletti demokrácia projektje című előadásával Jürgen Habermas. A neves német filozófust és társadalomtudóst az Európai gonolkodók programsorozat keretében hívta meg Budapestre az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Goethe Intézet.
Habermas 2012-ben kiadott Esszé Európa alkotmányáról című könyvében (magyarul megjelent Papp Zoltán fordításában és az Atlantisz kiadásában) a nemzetek feletti demokrácia modelljét rajzolja fel - erre épült csütörtöki előadása is.
„Annak az érzése vegyül a mai előadásomba, hogy Magyarország mára sokkal távolabb került Európától, mint 1989-ben, amikor élen járt a vasfüggöny lebontásában” – indította előadását témán kívül Habermas, arra utalva, hogy „a kormányváltást rezsimváltássá nyilvánító intézkedések”, amelyek Európában nyilvánvaló aggodalmat keltettek, annak a jelenségnek az eredményei, hogy Magyarországon a rendszerváltás „nem jelentette a korábbi politikai elit teljes diszkreditálódását”.
Európa projekt továbbgondolva
„A globális világ társadalmi- politikai kérdéseire csak nemzetállamok feletti szinten adható válasz” – magyarázta Habermas, miért gondolja szükségesnek az európai integráció elmélyítését, politikai szintre emelését. Szerinte az eurózóna válsága megmutatta, hogy a politikai unió nélküli valutaközösség működésképtelen, de hozzátette: "ennek ellenére még az egyre csökkenő EU-párti többség sem mutat jelenleg hajlandóságot arra, hogy az európai integráció tovább mélyüljön". 
Ezt a problémát Habermas többek között azzal magyarázta, hogy – az USA szövetségi államaival ellentétben – az európai nemzetállamok túl régóta állnak fenn és túl erősek ahhoz, hogy hajlandóak legyenek a nemzetállami érdekeket az EU fölöttük álló szerveinek.
Ahhoz, hogy az „Európa-projekt” egy újabb fejlődési szakaszába lépjen, Habermas az államok közti szolidaritás felébresztését és fenntartását tartja a legfontosabb feltételnek, amelynek, ahogy fogalmazott: „az európai népek gazdasági válság idején igencsak híján vannak”.
Hogyan lehet a szövetség is demokratikus?
"A válság alatt az európai végrehajtó szervek hatalma és mozgástere a tagországok parlamentjeinek kárára bővült, és ez tovább növelte az EU legitimációs deficitjét" - vezette be Habermas a problémát, amelyre a válasz szerinte egy közös európai alkotmány létrehozása, tehát egy politikai unió felállítása lenne. Ez a modell azonban az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben a tagállamok és a föderáció között nem hierarchikus, hanem heterarchikus viszonyt képzel el, tehát a nemzetállamoknak nem átadni, hanem megosztani kellene a szuverenitásukat az EU szerveivel. Ezzel lehetne Habermas szerint megakadályozni, hogy válság idején egyes EU szervek túlhatalmat kapjanak - mint például az euróválság idején az Európai Bank, aki jogkörén kívül pénzpiaci szereplőként működött -, növelve ezzel a válságban elmélyült tagállamok abbéli frusztrációját, hogy saját belső demokratikus rendjük uniós szinten semmivé válik.
A Habermas által elképzelt föderális Európa továbbra sem rendelkezne erőszakmonopóliummal, tehát többek között önálló hadsereggel, "meg kell elégednie a jog alkalmazásának elsőségével és a többit a tagállamok végrehajtó szerveire hagyni". Arra a kérdésre pedig, hogy melyek azok az ügyek, amelyekben már nem lehet csak nemzetállami szinten intézkedni, és amelyek megoldásához a jelenleginél nagyobb EU hatalom szükséges, Habermas "a globális társadalom kényszereit" említette: a pénzpiaci kapitalizmus féktelenségére hivatkozva a világméretű bankszektor újraszabályozásának szükségességére és az "országhatárokra fittyet hányó" környezetpolitikai kérdésekre utalt.
Az aniteuropéer szélsőjobb előretörése a vasárnapi választásokon annak a jele, hogy egy alkotmányozó folyamat közepén vagyunk" - válaszolta Habermas az EP-választásokat firtató kérdésre, mivel több tagországban - Franciaországban, Nagy-Britanniában és Dániában - a szélsőjobboldali populista pártok győztek. "Most először olyan emberek is ülnek az EP-ben, akik arra fogják ösztönözni a többi képviselőt, hogy végre vitába szálljanak velük, nem csak Brüsszelben, hanem odahaza a tagállamokban is" - utalt Habermas a xenofób és populista szélsőjobb térnyerésével való szembenézés kötelességére.
„Kritizáljanak! ’68-asként mindenhez hozzá vagyok szokva.”
A 85 évesen is jó formában lévő Habermas csordultig megtelt teremben tartotta előadását. Nem véletlenül volt nehéz az ELTE ÁJK nagyelőadójába 
bejutni – aki társadalomtudományokkal vagy filozófiával foglalkozik, szinte garantáltan találkozott már a német filozófus-szociológus szövegeivel. Habermast az újmarxista társadalomkritikus Frankfurti Iskolához sorolják –egyik vezéralakjának Theodor Adornonak volt asszisztense és tanítványa. Habermas neve a kommunikatív cselekvéssel vagy a nyilvános szférával foglalkozó írásai kapcsán lehet ismerős, de közéleti értelmiségiként és publicistaként is nagyon aktív volt az elmúlt évtizedekben. Magyarországon 1989-ben járt először, ez a harmadik látogatása Budapesten. Mostani előadása előtt egykori tanítványa, Weiss János filozófus mutatta be Habermas pályaképét. Művei a legfrissebb kivételével magyarul is olvashatóak.