Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni.
Miközben egyre kevesebben és egyre kevesebbet olvasnak könyvet, a digitális világban nő a szöveges tartalomfogyasztás. A Magyar Telekom által szervezett kerekasztal-beszélgetésen arra jutottak a résztvetők: az ellentmondást az e-könyvpiac oldhatja fel.
Az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent Magyarországon a könyvolvasók száma és a könyvek olvasásával töltött idő – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal 2013-ban az olvasási szokásokat felmérő kutatásából. Míg 1986/87-ben még minden második megkérdezett olvasott a megkeresés előtti napon, addig 2009/2010-re ez már csak minden negyedik emberre igaz.
A számok lesújtónak tűnhetnének, ám árnyalja a képet, hogy Magyarországon is egyre többen olvasnak e-könyvet. Az eNET és a Magyar Telekom friss kutatásából az derült ki, hogy a rendszeresen internetező felnőttek csaknem 40 százaléka ebbe a csoportba sorolható. A digitális könyvek megjelenése és fokozatos térnyerése korszakváltást hozhat az olvasási szokásokban – hangzott el egy a Magyar Telekom által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Hammer Ferenc szociológus-médiakutató is arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben sokan keseregnek az olvasás visszaesésén, a mai fiatal generációk nagyságrendekkel több szöveget olvasnak és állítanak elő, mint a szüleik korosztálya – miközben a könyv és a „nem könyv” közti határvonalak elmosódnak.
Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember szerint elmozdulás figyelhető meg a nyomtatott és a digitális betű között, ehhez pedig új formákat kell találni. Azok a fiatalok, akik digitális szövegek között szocializálódtak, könnyebben fogják megtalálni a szövegeket a digitális térben; a tankönyvek világa is a digitalizáció felé fog elmozdulni. A kiadóknak azt is fel kell ismerniük, hogy adott élethelyzetünktől is függ, hogy milyen felületen olvasunk. Akkor lehet sikeres egy tartalom – véli Nyáry – ha az is előre ki van találva, hogyan lesz fogyasztva.
Fejős Éva írónő, az Erawan kiadó tulajdonosa olvasóinak egyre nagyobb százaléka e-könyv formában találkozik először a regényeivel. Fejős szerint az e-könyv lojalitást épít, mert ha olcsóbban jutnak a digitális változathoz, akkor a felhasználók több címet is elolvasnak egy adott szerzőtől, aki mellett aztán hosszú távon is kitartanak, és papír formában is vásárolhatnak a könyveiből. Az írónő azt tapasztalja tehát, hogy papír és elektronikus könyv egymás mellett is megfér. Az Egyesült Államokban gyakran az e-könyves megjelenés után csak hónapokkal később és nem túl magas példányszámban jön ki a nyomtatott verzió – emlékeztetett Fejős.
Farkas István e-könyves blogger a technológia megjelenése óta tekinti missziójának az e-könyv olvasók kultúrájának terjesztését, amely – véleménye szerint – még ma is a kezdeteknél jár Magyarországon. Ha könyvszagot nem is áraszt, de maga az eszköz egyszerű és kényelmes tárgy. Nem rontja a szemet, könnyen kezelhető és akár egy hónapig is bírja árammal. Használhatóságában egyedül a tartalom a kérdés. Hol veszem meg? Milyen tartalmat találok meg digitális formában? – tettei fel a kérdést a blogger.
A nyolcvanas évekhez képest Magyarországon ma már sokkal több cím jelenik meg, ám a korábbiaknál jóval alacsonyabb példányszámban. Míg korábban a könyvtár és más intézményrendszerek segítették a tisztánlátást a könyvek között, ma sokkal nehezebb szűrni, hogy mely tartalmak fontosak. A végtelen számú digitális szöveg esetében ez még nehezebb – állítja Nyáry Krisztián. Ugyanakkor szemben a nyomtatott könyvvel, az e-könyv „nem kerül le a polcokról”, nem fogy el, így hosszú évekkel a megjelenés után is fellelhető – hangsúlyozta Farkas István.
Hammer Ferenc szerint a film és zeneipar után a könyviparnak is meg kell értenie, hogy a digitális térben új üzleti modell lesz szükséges. A zeneipar már nem él meg az albumokból, de fellendült a klubélet, a koncertek világa. Az irodalomban is le kell mászni a Parnasszusról. Az írók már médiára szabott közéleti hősök, nem csak a szövegükben, személyiségükben is élnek, hanem közöttünk járnak, velünk beszélgetnek.
Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20140427_jon_az_ekonyv_es_megmenti_a_vilagot